Maradt az alapkamat 13 százalékon, de…
Továbbra is 13 százalékos alapkamatszint – döntött április végén a jegybank monetáris tanácsa. Ezzel egy időben az egynapos hitel kamatát nagyobb lépéssel, 25-ről 20,5 százalékra csökkentették.
A jegybank tavaly szeptember 27-én 125 bázisponttal - az augusztusi 100 bázispont szigorítás után - emelte az alapkamatot 13 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását. Ez továbbra is érvényben van, április végén sem változtatott rajta – lefelé sem – az jegybank. Még így is Magyarországon van jelenleg az egyik legmagasabb alapkamat. Lengyelországban 6,75 százalék, Csehországban 7 százalék, Romániában pedig szintén 7,1 százalék az irányadó kamatszint.
Grafika: MTI
A monetáris szigorítás ugyanakkor tavaly októberben más eszközökkel folytatódott. Az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki tenderek kamatát 18 százalékra (emiatt azóta 430 forint körüliről 375 forint körülre csökkent egy euró ára); a heti helyett azóta naponta szervezett betéti tenderek kamatát a piac irányadónak tekinti.
Április végén azonban egy kedvező változásról is döntött a jegybank: az egynapos hitel kamatát nagy lépéssel, 25-ről 20,5 százalékra csökkentették, tehát a kamatfolyosó 4,5 százalékponttal szűkült. A kamatfolyosó arra szolgál az MNB-nek, hogy a bankok közötti kamatok szélsőséges ingadozását megakadályozza. Vagyis ne legyen egyik nap nagyon magas, másik nap nagyon alacsony a bankközi kamat, azzal a kereskedelmi bankok középtávon tudjanak mivel számolni.
Elemzők szerint az infláció a második félévben gyors ütemben csökken Magyarországon, év végére egyszámjegyű lehet, és éves szinten 15-19 százalék körül alakulhat a drágulás üteme idén. Az alapkamat szintje 10-11 százalék körül alakulhat elemzői becslések szerint, amennyiben az infláció a vártnak megfelelően mérséklődik.
Fotó: pexels
Iratkozz fel, hogy ne maradj le a hírekről:
A Feliratkozom gomb megnyomásával az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat elfogadom.