Fordulatot remélnek a bankok a hitelezésben

A nemzetközi trendekbe beleilleszkedve lassul a hitelezés dinamikája mind a lakossági mind a vállalati szegmensben Magyarországon, előre tekintve ugyanakkor a hitelezés élénkülése várható – összegezte Dancsik Bálint, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője.

A jegybank legújabb kiadványát bemutató tájékoztatón az MTI tudósítása szerint elhangzott: a vállalati hitelállomány a második negyedévben 158 milliárd forinttal, negyedéves alapon 1,3 százalékkal bővült, ami érdemben alacsonyabb a korábbi negyedévek dinamikájánál. Éves szinten 11 százalékos volt a növekedés, ugyanakkor az egyedi nagy ügyleteket kiszűrve már csak 6,4 százalékot mértek.

Míg két-három évvel ezelőtt a vállalati hitelállomány bővülését szinte teljes egészében a forinthitelek adták, mostanra a devizahitelek térnyerése jellemző: a második negyedévben a forinthitelek állománya csökkent, míg a devizahiteleké nőtt. A kockázatokat csökkenti, hogy a devizahiteleket felvevő vállalatok többnyire rendelkeznek devizabevétellel, amivel a finanszírozási költségeket fedezni tudják.

A második negyedévben a Baross Gábor hitelprogram nagymértékben támogatta a hitelezést, nagyjából fél év alatt – tehát a nyári hónapokat is beleszámolva – a szerződéskötések értéke elérte a 750 milliárd forintot. A kkv-k mintegy 500 milliárd forint összegben vettek fel hiteleket április-júniusban, ami 30 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest, negyedéves alapon viszont 34 százalékos élénkülés következett be.

Folytatódott a tendencia, miszerint a rövid lejáratú hitelek iránti kereslet élénkül, a hosszú lejáratúak iránti pedig csökken.

A háztartási hitelezésről szólva Dancsik Bálint elmondta, hogy az állomány 98 milliárd forinttal bővült a második negyedévben, ami érdemben elmarad a tavaly tavaszi-nyári hónapok értékeitől. Az éves növekedési ütem tovább mérséklődött és júniusra alig haladta meg a 3 százalékot.

A régiós országokban és az eurózónában is a háztartási hitelállomány növekedési dinamikája lassult. A GDP-hez viszonyított hitelarány ugyanakkor – akárcsak a vállalati szegmensben – a lakossági hitelezésnél alacsonyabb nemzetközi összehasonlításban, így van még tér a hitelezés bővülésére.

A hitelkihelyezések volumene – a támogatott programok kifutása miatt is –az egy évvel korábbihoz képest visszaesett

• a lakáscélú hiteleknél 67 százalékkal,
• a családi otthonteremtési kihelyezéseknél 64 százalékkal,
• babaváró terméknél 52 százalékkal,
• a személyi hiteleknél 10 százalékkal.

A szabad felhasználású termékek viszont 63 százalékkal bővültek. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a 40 millió forint feletti összegek súlya több mint 40 százalékra nőtt a korábbi években tapasztalt 17 százalékhoz képest.

Jövedelemben is látható volt egy felfelé eltolódás, tehát a vagyonosabb háztartások szerepe nőtt, ami megerősíti azt a feltételezést, hogy a felvett hitelekből sokan kedvező kamatozású állampapírokat vettek.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az új lakáshitelek kamatai év eleje óta 8,8 százalékon stagnálnak, az ügyfél által fizetendő kamat mértéke 7,7 százalék volt a második negyedév végén. A lakáscélú hitelkereslet a második félévben a megkérdezett bankok 69 százaléka szerint élénkülni fog – vetítette előre Dancsik Bálint.

Fotó: PxHere