Vége a kiköltözéseknek, megfordult a trend?

Bővül az eladó ingatlanok kínálata az agglomerációban, sokan térnének vissza a fővárosba. Nem mindenkinek jött be a Budapesthez közeli élet, egyre gyarapodik az agglomeráció családi házas kínálata. De mi a probléma? - teszi fel a kérdést a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége (MIOSZ). Mutatjuk.

Mi csábítja az agglomerációba ingatlanvásárlókat? A tisztább, csendesebb, nyugodtabb, zöldebb környezet, nagyobb élettér ingatlanon belül és kívül, és persze alacsonyabb ingatlanárak. A többi pedig majd lesz valahogy - vélik sokan, majd belevágnak az ingatlanvásárlásba, amit aztán néhány év múlva esetleg megbánnak.

Ez most különösen jellemző, ugyanis sokan döntöttek úgy néhány éve a covid-járvány időszaka alatt, hogy kiköltöznek a városból. Ezt a lépést bőven meg lehetett indokolni, a helyzet azonban azóta sokat változott. Több ügyféltől is hallani, hogy az agglomerációs családi házzal nem azt kapták, amire számítottak, így egyre többen jönnének vissza Budapestre - idézi a MIOSZ Nagy Csaba, a Balla Ingatlan dél-budai régiós vezetőjét.

Ez nagyon világosan látszik azon, hogy egyre nő az agglomerációs települések eladó ingatlanainak száma, bővül a választék. Bár a kínálati árak inkább csak stagnálnak, az értékesítési árak már csökkenést mutatnak, és 15-20 százalékos alku sem számít kirívónak egy-egy tranzakciónál. Kivételt képeznek a „frekventált, de csendes helyen” lévő, jó elosztású, felújított vagy újszerű, energiahatékony házak. Ezek a típusok azonban elenyésző részét képezik a kínálati piacnak.

Az agglomerációs ingatlankínálat most beindult bővülésének egyik meghatározó oka maga az agglomerációs életforma, mellyel nem minden kiköltöző tudott megbarátkozni. A legnagyobb problémát számukra az ingázás, az autós közlekedés és a tömegközlekedés jelenti. Az ingázás ugyanis a forgalom és a dugók miatt egyre fárasztóbb és egyre több időt vesz igénybe, ráadásul a folyamatosan emelkedő üzemanyagárak miatt egyre költségesebb is.

A helyzet pedig csak romlik, hiszen egyre többen költöznek ki a Budapest környéki településekre, miközben az úthálózat egyáltalán nem igazodik a megnövekedett igényekhez. Ráadásul január 1-jétől fizetőssé váltak az M0-ás autópálya eddig ingyenes szakaszai is, mely sokakat a környező, alsóbbrendű utakra terel, ez pedig az érintett településeken és környékükön az eddigieknél is súlyosabb dugókat okoz.

Az M0-ás fizetőssé válásának hatása most elsősorban a déli-keleti agglomerációt érinti, de a helyzet északnyugaton sem jobb. A problémát pedig csak fokozza, amikor a gyerekeket - hiszen általában családokról van szó - is el kell vinni iskolába, óvodába, edzésre. Az adott agglomerációs településen ugyanis nem feltétlenül adottak a megfelelő oktatási intézmények, így a szülők sokszor kénytelenek távolabb, akár Budapestre hordani a gyerekeiket napi rendszerességgel.

Jellemző probléma, hogy a bölcsődék, óvodák, iskolák kapacitásai nem követték a települések növekvő népességszámát, de egyébként is sokszor vannak olyan speciális igényeik a családoknak, melyek nem teszik megfelelő választássá számukra a helyben elérhető intézményt.

Egy másik probléma a kiskereskedelmi kínálat szűkössége, illetve szűkülése. Ha van is kisebb üzlet, az jóval drágább, mint a nagy kereskedelmi láncok. A kiskereskedelem is egy-egy frekventált helyszínre összpontosul, melyet az agglomerációs településeken élők csak autóval tudnak elérni.

Nincs ez másként az egészségügyi ellátással sem: nem minden településen érhető el a háziorvos néhány perces sétával, vagy némi tömegközlekedéssel, mint Budapesten, és ugyanez érvényes a szakrendelőkre is. További problémát jelent a közműellátottság: a csatorna, a víz, az áram. Kifejezetten tehetős agglomerációs településeket is rendszeresen sújt a vízhiány, és ez nem csak a nyugati részeket érinti.

A tapasztalat szerint az agglomerációs élet nehézségeit a budapesti társasházi lakásokból kiköltözők nem teljesen mérik fel. Sokszor meglepi őket, hogy a kert és a ház fenntartása időt és pénzt emészt fel, és az is, hogy mennyivel magasabbak a költségei egy családi ház fenntartásának, felújításának, mint egy társasházi lakásénak.

Mindenesetre az említett tényezők is közrejátszanak abban, hogy a valós tranzakciós árak - egy-egy komolyabb alku után - az agglomerációban elkezdtek közelíteni az úgymond reális, indokolt árhoz a budapesti ingatlanárakkal összehasonlítva. Elmúlt ugyanis az az időszak, amikor a főváros-közeli településeken szinte azonosak voltak az ingatlanárak a szélső kerületekével. A kínálati árakban talán ez még nem annyira látszik, az eladási árakban azonban sokkal inkább.

Ha ingatlant vásárolna a fővárosban és ehhez hitelre van szüksége, keresse fel szakértőinket vagy kalkuláljon velünk.

Fotó: pexels